Jóm kippúr – Az Engesztelés napja

 

A Jóm kippúr héber elnevezés pontos fordítása „az Engesztelés napja”. A kippur kifejezés a héber „kafar” szóból származik, amely annyit jelent: „befedezni”. Az engesztelés tehát voltaképpen befedezést jelent. Jóm kippurkor az előző év bűneiért történt engesztelés (befedezés).
Ennek az engesztelésnek, vagy befedezésnek az eszköze egy ártatlan állat véráldozata volt. Az Úr így rendelkezett: „ Mert a testnek élete a vérben van, én pedig az oltárra adtam azt néktek, hogy engesztelésül (befedezésül) legyen a ti életetekért, mert a vér a benne levő élet által szerez engesztelést (befedezést).” (3 Mózes 17:11)
Izrael számára a jóm kippúr számított az év legkomolyebb és legünnepélyesebb napjának. Ezzel a nappal kapcsolatban az Úr még a böjtöt is elrendelte: „sanyargassátok meg magatokat” (3 Mózes 23:27, 32).

A papság számára is komoly ünnep volt, a főpap csak ezen az egy napon léphetett be a Templomban a Szentek szentélyébe. Az ünnep komolyságát tovább emelték a nagy számban elvégzett állatáldozatok.

Izrael másik két őszi ünnepéhez hasonlóan a Jóm kippur is a Messiás jövőben folytatódó művére utal prófétikusan. Ezek az események a mostani korszak végén fognak bekövetkezni, amikor a Jézus Krisztus eljön, hogy elfoglalja trónját.

Dániel, a híre zsidó próféta az Izraellel kapcsolatos prófétikus események vázlatát a „hetven héttel” kapcsolatban adta meg. Ezek a prófétikus hetek nem hét napból, hanem hét évről szólnak.  A hetvenedik hét (a jelenlegi korszakot lezáró utolsó hét év) még a jövő titka. Amikor elkezdődik, egy gonosz világuralkodó fog felemelkedni, akit a zsidó teológiában Arminusnak, a keresztény teológiában Antikrisztusnak neveznek. Felépíti a Templomot a saját szobrával, és véget vet az áldozati rendszernek (Dán 9:25; Mt 24:15; 2Thessz 2:4). Üldözni fogja a zsidókat (Dán 12:1; Jer 30:7; Jel 12:6), akik a pusztába menekülnek.
Az Úr azonban felkel és kitölti hatalmas haragját, hogy végrehajtsa ítéletét a gonoszokon. Jézus Krisztus harcra kél ellenségeivel szemben, és a hetvenedik évhét végén letöri a nemzetek elnyomásának igáját Izrael nyakáról (Zsolt 2:9; Ézsa 9:4). Ekkor felállítják a Messiás trónját, „És az Úr lesz az egész földnek királya…” (Zak 14:9; Zsolt 2:8), és Izrael rá (Jézusra) néz majd, akit átszegeztek, és megtér (Zak 12:10). A nép bűnei el lesznek törölve, és az Úr nem emlékezik meg azokról többé(Ézsa 43:25; Jer 31:34).ez lesz Izrael engesztelési napjának prófétikus beteljesedése, amikor a nemzet szemtől szembe ránéz Jézusra mint Messiásra, és megtér a hetvenedik hét végén (Dán 9:24).